Mit tartogat a VR és az AR technológiák jövője?

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság is. A téma különösen a játékipar fantáziáját mozgatja, de egyre több marketing témájú cikkben is találkozunk a VR és az AR rövidítésekkel. De mit is jelentenek pontosan ezek a fogalmak, mik a lényeges különbségek a VR és AR megoldások között? És milyen jövő áll előttük a hétköznapi felhasználás, valamint a tartalommarketing tekintetében?
Publikálj cikkeket velünk!
Regisztrálj ingyen

Virtuális és kiterjesztett valóság: a lényeges különbség a VR és az AR között

Kezdjük is talán a legelején. Ahhoz, hogy megismerjük a VR és az AR technológiákban rejlő lehetőségeket, először is meg kell ismerkednünk a fogalmakkal és lényeges különbségeikkel.

  • VR, azaz az új világokba való belépés

A virtuális valóság az angol Virtual Reality szóból eredő kifejezés, melyet egyszerűen VR-ként rövidítünk. A virtuális valóság olyan számítógép által generált környezetet jelent, melybe a felhasználó bele tudja magát élni. [1]

Ideális esetben a VR környezet 360 fokos, 3 dimenziós mozgástér megteremtésével szimulálja a valóságot vagy hoz létre egy teljesen új, fiktív környezetet. Annak érdekében, hogy belépjünk ebbe a környezetbe, szükségünk lesz egy VR headset-re, mely lehetővé teszi, hogy megtapasztaljuk a minket körülvevő virtuális világot.

A VR technológia ma már nem számít újdonságnak, a játékiparban évek óta találkozhatunk kifejezetten VR headsetek-re fejlesztett játékokkal. Azonban úgy tűnik, a gamer felhasználás mellett az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik rá más területeken is.

Manapság már a közösségi médiát megcélzó reklámkampányokban sem számít ritkaságnak a virtuális valóság használata, melynek elterjedését a koronavírus-járvány által előidézett lezárások és a hagyományos utazás, boltlátogatás korlátozása jelentősen felgyorsította.

VR headsetünk segítségével manapság nemcsak múzeumokat, hanem boltokat is körbejárhatunk, megtekinthetjük a látnivalókat és a kínálatot egy létező vagy akár egy kitalált környezetben. Átélhetjük kedvenc előadóink koncertjeit és olyan, nagy volumenű rendezvényeken is részt vehetünk, mint egy díjátadó gála. Az élmény pedig majdnem olyan, mintha a valóságban is jelen lennénk az eseményen. Sőt, néha talán még érdekesebb is lehet.

  • AR, azaz saját valóságunk kiterjesztése

Az AR a VR-hez hasonlóan egy angol kifejezés, az Augmented Reality rövidítése. Ennek magyar megfelelője nem más, mint a kiterjesztett valóság, mely az okoseszközök elterjedésének köszönhetően egyre népszerűbb technológiának számít. [2] Az AR tulajdonképpen a VR ellentéte, hiszen ebben az esetben nem egy „új valóságba" lépünk át, hanem saját valóságunkat egészítjük ki különböző virtuális elemekkel.

Okoseszközeink kamerája és a különböző AR applikációk lehetővé teszik, hogy a valóságban nem létező dolgokat jelenítsünk meg, kivetítve a valós környezetre. Nem meglepő tehát, hogy a kiterjesztett valóság technológiát már számos iparág alkalmazza.

Elég például a játékiparra gondolni, és az olyan applikációkra, mint a néhány évvel ezelőtt népszerű Pokémon GO, melyben okostelefonunkkal a kezünkben, valós környezetben vadászhattunk nem létező, mesebeli karakterekre. De rengeteg marketingcélú app alapját is a kiterjesztett valóság képezi, sőt, találkozhatunk olyan, ismeretterjesztő AR alkalmazással is, mely a fák és bokrok leveleinek felismerésében, beazonosításában segíti a természetbúvárokat.

Egyszóval míg a VR egy teljesen új környezetbe helyezi a felhasználót, addig az AR inkább a valóságban rejlő lehetőségeket használja ki és emeli új szintre. Érdekesebbé és interaktívabbá téve ezzel hétköznapjainkat.

Mekkora igény mutatkozik a virtuális és a kiterjesztett valóságra?

Az AR és a VR az elmúlt években új lehetőségeket nyitott a marketing terén. Egyre több cég próbálkozik azzal, hogy az AR alkalmazások vagy épp a VR túrák által nyújtott lehetőségeket integrálja online marketingstratégiája részeként. De vajon mennyire fogékonyak ezekre a technológiákra a fogyasztók? Működőképes lehet-e egy „alternatív valóságokra” épülő kampány a gyakorlatban?

A Smart Insights szerint[3] mind az AR, mind a VR jó eszköz lehet abban az esetben, ha a célunk a felhasználói élmény hatékony kiépítése vagy fokozása. A VR marketing például lehetővé teszi azt, hogy vállalatok áthidalják a termékek megismerése és a vásárlás közötti szakadékot, mely az online térben alapvetően jóval nagyobb, mint egy fizikai üzlet esetében.

Ehhez azonban, mint azt fentebb már említettük, egy külön VR headset-re is szükségünk van. Sok fogyasztó kelléktárában pedig ez még nem található meg, így a hatékony VR marketing jelenleg az olyan cégek kiváltsága, akik biztosan tudják, hogy potenciális kuncsaftjaik nagy része birtokában lehet egy ilyen modern kütyünek. A Smart Insights cikke szerint arra, hogy a VR elterjedtebb megoldás legyen, még legalább 3-4 évet kell várnunk

Az AR, azaz a kiterjesztett valóság azonban már jóval több lehetőséget tartogat magában azon cégek számára is, melynek célközönsége kevésbé mondható tech-orientáltnak. Ennek oka többek között az, hogy az AR applikációk letöltéséhez és használatához általában elég, ha egy oksotelefonnal vagy tablettel rendelkezünk.

Az AR segítségével szintén hatékonyan fokozható a vásárlói élmény és rengeteg terméket vagy szolgáltatást próbálhatunk ki anélkül, hogy ehhez külön VR eszközre lenne szükségünk. Gondoljunk például a vásárlást segítő sminktesztelő alkalmazásokra vagy az olyan innovatív lakberendező appokra, melyek az általunk választott bútort az eszközünk kamerája és a kiterjesztett valóságérzékelés segítségével helyezzük el otthonunkban, ezzel támogatva a vásárlást megelőző döntési folyamatot.

A közösségi média jövője lehet a virtuális valóság?

Egészen érdekes fejlődésen mehet keresztül egyébként a VR is, legalábbis, ha a Facebook alapítónak sikerül véghez vinnie azt, amit tervez. A közelmúltban röppent fel a hír[4], mely szerint a közösségi média óriása, Mark Zuckerberg tervei között szerepel, hogy a Facebookot úgynevezett metaverzummá alakítsa.

Ha ismeretlen lenne számodra a fogalom, megértem. Első – és második – olvasásra is igencsak érdekesnek tűnik a helyzet. Zuckerberg olvasatában ugyanis ez azt jelenti, hogy a metaverzum egy önálló online tér, ahol a felhasználók a VR-headsetek segítségével kommunikálnak egymással. Ehhez pedig a virtuális tér adja a hátteret.

A metaverzumban gyakorlatilag beléphetnek abba a tartalomba, aminek addig csupán külső szemlélői voltak és játszhatnak, dolgozhatnak, beszélgethetnek, múzeumokat látogathatnak egymással. Végeredményben, ha minden Zuckerberg akarata szerint alakul, a Facebook a virtuális találkozások platformjává válik és a felhasználók nem szemlélői, hanem aktív résztvevői lesznek az oda bekerülő kontenteknek.

Persze kérdés az, hogy erre mekkora igény lenne a felhasználók részéről és milyen mértékben lenne megvalósítható. Ha ugyanis a statisztikákat vesszük alapul, a Facebook fő felhasználói bázisát egy ideje már az idősebb réteg, javarészt az X generáció tagjai képzik. Azok, akik már nehezebben barátkoznak meg a digitális eszközökkel és újításokkal. 2018 óta[5] pedig bizonyított tény, hogy egyre kevesebb fiatal van jelen aktívan az egykor legbefolyásosabbnak számító közösségi paltformon, ők inkább a TikTok, a Snapchat és az Instagram felé orientálódnak.

Ettől függetlenül a tervezett újítások a cégek és különböző start-upok számára kedvezőek lehetnek. Annak pedig, hogy Zuckerberg tervei a többi közösségi platform figyelmét is felhívják a VR és AR marketingben rejlő lehetőségekre, meglehetősen nagy, azt is mondhatnánk tehát, hogy a virtuális és kiterjesztett valóság jövője még csak most kezdődik igazán.


[1] marxentlabs.com; What is virtual reality? - https://www.marxentlabs.com/what-is-virtual-reality/

[2] The Franklin Institute; What is augmented reality - https://www.fi.edu/what-is-augmented-reality

[3] Smart Insights; Marketing using Virtual and Augmented Reality - https://www.smartinsights.com/tag/marketing-using-virtual-and-augmented-reality/

[4] BBC; Zuckerberg wants Facebook to become online 'metaverse' - https://www.bbc.com/news/technology-57942909

[5] The Guardian; Teens are abandoning Facebook in dramatic numbers, study finds - https://www.theguardian.com/technology/2018/jun/01/facebook-teens-leaving-instagram-snapchat-study-user-numbers

  • Szerző: Kovács Noémi

    kreativkontroll.hu

    Magyarország egyik vezető tartalomfejlesztő és tartalommarketing ügynöksége, a Kreatív Kontroll senior copywritere. Otthonosan mozog a tartalommarketingben és minden olyan szövegben, ami ehhez a területhez kapcsolható. Számtalan blog, szakmai cikk, hírlevél-sorozat, weboldal szöveg és közösségi média poszt került ki a klaviatúrájából, amit később hazai közép- és nagyvállalatok hasznosítottak. Portfóliója legalább olyan változatos, mint a Kreatív Kontroll szolgáltatási palettája.

Hozzászólások (0)
A WhitePress szerkesztõi fenntartják a jogot, hogy más emberek számára sértõ megjegyzéseket töröljenek, amelyek vulgáris szavakat tartalmaznak, vagy nem kapcsolódnak a tárgyához.

A személyes adatok kezelője a WhitePress Kft. székhelye: 2161 Csomád, Verebeshegy u. 11, Magyarország.
A WhitePress Kft. marketing célja tartalmazza a Tudásbázison közzétett, a tartalommal kapcsolatos konferenciákról és képzésekről szóló kereskedelmi információkat.

Személyes adatainak feldolgozásának jogalapja az adminisztrátor és partnerei által kitűzött legitim cél (a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének f) pontja.

 A felhasználóknak a következő jogok vannak: joguk kérni adataikhoz való hozzáférést, azok helyesbítésének jogát, az adatok törlésének jogát, a feldolgozás korlátozásának és az adatok továbbításának jogát. A személyes adatainak - ideértve a jogait is - kezelésével kapcsolatos további információt az adatvédelmi irányelveinkben talál.

Olvass tovább
  • Még senki sem írt megjegyzést ehhez a cikkhez.

A személyes adatok kezelője a WhitePress Kft. székhelye: 2161 Csomád, Verebeshegy u. 11, Magyarország.
A WhitePress Kft. marketing célja tartalmazza a Tudásbázison közzétett, a tartalommal kapcsolatos konferenciákról és képzésekről szóló kereskedelmi információkat.

Személyes adatainak feldolgozásának jogalapja az adminisztrátor és partnerei által kitűzött legitim cél (a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének f) pontja.

 A felhasználóknak a következő jogok vannak: joguk kérni adataikhoz való hozzáférést, azok helyesbítésének jogát, az adatok törlésének jogát, a feldolgozás korlátozásának és az adatok továbbításának jogát. A személyes adatainak - ideértve a jogait is - kezelésével kapcsolatos további információt az adatvédelmi irányelveinkben talál.

Czytaj całość
Kiemelt cikkek